Másnap reggel valaki ébresztgetett, majd mikor kinyitottam a szemeim és megfordultam, sikítást hallottam. Ahogy ijedtemben felültem, bevertem a fejem, az ágyam fölötti kis polcba.

-He? MI van? mi történt? Betört valaki?-néztem körül, de csak Shint láttam,aki fetrengett a földön a röhögéstől.

-Rohadj meg Shin Parker!-vágtam hozzá egy párnát-Mi a faszért sikítottál?

-Ne haragudj szívem, de borzalmasan nézel ki, a szemeid vörösek és fel vannak dagadva, gondolom egész éjszaka sírtál.

 -Hát igen! Nem aludtam valami sokat.Egész éjjel gondolkoztam és nem tudom, mikor jön Andy, hogy szakítson velem.Egyszerűen nem hiszem el, nem kellett volna elmondanom.-kezdtem összetörni megint, de barátnőm nem hagyta.
Nem! Jól tetted, hogy elmondtad, ezzel is bizonyítottad, hogy nincs titkolnivalód előtte és, hogy Őt választottad, mert szereted, de ha ezt Biersack nem tudja felfogni és nem gondolja át, hát nem te vagy az idióta, hanem ő és sajnálhatja, hogy elveszít egy ilyen nagyszerű csajt, mint Te vagy, Na menj zuhanyozz le, utána felöltöztetünk valami csinibe, kisminkelünk és elmegyünk bulizni.
-Shin! Reggel? Komolyan?-néztem rá kétkedve
-Hát drágaság ezt benézted! Este negyed hét van, mire elkészülünk mindketten lesz vagy fél 8.Akkor meg már indulhatunk is , elmegyünk egy bárba, táncolunk, leisszuk magunkat és nem gondolunk a gondjainkra!-hát igen, beindult
-Milyen gondokra?-mosolyodtam el.
-Ez a beszéd! Na irány, és zuhanyozz le! Sipirc.-taszított egyet rajtam


7 óra környékén

Miután kijöttem a fürdőből, felfrissülten és frissen mosott hajjal a gardróbomhoz ugráltam.Kiválasztottam egy púderszínű koktélruhát,ami illeszkedett testem minden vonalához és a mell alatti részt egy vastagabb fekete öv díszítette.

Miután a ruha megvolt, jöhetett a smink,ami rózsaszín, csillámos szemhéjfestékből, szemtusból és halvány rózsaszín szájfényből állt. Amint, végeztem a sminkkel, begöndörítettem a hajam


. Majd bementem Shinhez, aki épp a magassarkúját vette fel.
Az ő ruhája kék és fekete színben pompázott és sminkjét is ehhez igazította.Haja egyenesen omlott vállára.


-Még én gyorsan fújtam magamra kedvenc Christina Aguilera parfümömből, majd elindultunk. Egész séta alatt Falling in Reverse számokat énekeltünk, kiabáltunk,mint például: The drug in me is you, vagy I'm not a vampire,
https://www.youtube.com/watch?v=rgWr2nln83s
https://www.youtube.com/watch?v=vvnxA9hxRJY

Majd megérkeztünk törzshelyünkre, lepacsiztunk a kidobóemberekkel és a kígyózó sor elejére sietve bepréselődtünk és a bárpulthoz táncoltunk. Kértem két whiskey-kólát,amit ott helyben meg is ittunk, majd kerestünk egy boxot, ahol beszélgethetünk.Fél órán át csak beszéltünk és éreztem, hogy nincs bennem elég alkohol.
-Én hozok még piát! Mit kérsz? Vodka? Whiskey? Tequila? Fény?
-Így sorba!-majd mindketten röhögtünk, de én teljesen komolyan gondoltam és tele kezekkel és a bárpultos srác segítségével tértem vissza a boxunkhoz.
-Oh my God! Te nem vagy normális Dixie Peterson!-fogta fejét Shin
-Tudom! És akkor mi van?Egyszer élünk nem?-majd felhajtottam a fényt
-Na jó! A Tequila még a tiéd, a whiskey és a vodka az enyém!-azzal fogta a vodkát és felhajtotta, ezután én is így tettem a tequilával,majd még jött pár kör tequila és vodka és a táncparkettre mentünk.Nagyon jól éreztük magunkat, táncoltunk mindketten. Nagyon sok pasival táncoltunk, de egyik sem igazán fogott meg. Miután visszaültünk és ittunk mindketten egy-egy koktélt.Egyszer csak látta, hogy Shin szemei kikerekednek.
-Mi az? Mi a baj?-majd mutogatni kezdett hátrafelé.Majd én is megfordultam és egyenesen Andy szemébe néztem, majd még fel sem ocsúdtam, de azon kaptam magam, hogy felállok és Shinre nézve könyörgök.
-Segíts kérlek!-azzal felállt és a Dj-hez futott. Pillanatokon belül elindult a Black Veil Brides-tól az In the end és felmásztam az asztalra és énekeltem,majd egyre lejjebb és lejjebb mentem, ameddig a táncparkettre nem értem megint, de Andy követett .Hátra felé tántorogtam,amikor egy mellkasnak ütköztem. Felnéztem és Ashley mellkasának ütköztem.
-Ashley kérlek hagy menjek!-könyörögtem neki
-Nem! Beszélnetek kell. Ki van készülve!
-Ő van kikészülve? Ő akar velem szakítani.-ordítottam le szegény Ashley fejét, mire mindenki minket kezdett el nézni.És ráadásul észre sem vettem, de Andy odaért, megfogott a karomnál és elráncigált.-Engedj el!
-Nem! Ameddig nem beszéltünk!- mondta határozottan
-Most komolyan egy sikátorban szakítasz velem? Hát ez csodálatos. Ennél jobb nem is lehetne.-röhögtem fel, de Andy hirtelen elhallgattatott, mivel ajkát az enyémre tapasztotta és úgy csókolt, mintha most csókolna utoljára.Én meg mivel féltem, hogy ez az utolsó csókunk, mielőtt elhagy visszacsókoltam. Közös pillanatunknak a levegőhiány vetett véget.
-Ez most mire volt jó?-akadtam ki
-Most mi bajod van?
-Hogy mi bajom van? Igazából ennél jobban már nem tudsz belém rúgni. Reményt keltesz bennem és most majd közlöd, hogy vége a kapcsolatunknak és hogy soha többet nem látlak.
-Te miről beszélsz?
-Miért? Nem ezért kerestél meg?Hogy szakíthass velem? Tessék itt az alkalom! Most vagy pedig mondd azt, hogy nem haragszol rám! Gyerünk-csúsztam le a téglaépület fala mellett.Egyre nehezebben és nehezebben vettem a levegőt,amit Andy is látott és leguggolt mellém.
-Kicsim! Jól vagy? Héhéhé nézz rám!-majd felemelte az államat, hogy a szemeimbe nézhessen.
-Nem vagyok jól! Én őszintén elmondtam neked az Adam-es ügyet, hogy lásd én veled akarok maradni és, hogy tényleg szeretlek, erre te hátat fordítottál és elmentél. Annyit sírtam, hogy,amikor felébredtem Shin annyira megijedt tőlem, hogy sikított.És tudod mit? Igaza van abban, hogyha nem látod át a dolgokat és elveszítesz engem,akkor nagy idióta vagy.-azzal szépen lassan felálltam és Andy szemeibe néztem, de ő nem mondott semmit, csak hallgatott. Nem bírtam tovább elindultam vissza a bárba, átpréselődtem Andy mellett, de mielőtt beljebb kerültem volna, egy kés megragadott és visszarántott. Drága Batmanem mélyen a szemembe nézett, majd újra megcsókolt.
-Nem hagynálak el a világ összes kincséért sem. Mikor fogod fel végre, hogy szeretlek?-kérdezte
-Akkor miért hagytál ott?
- Fel kellett dolgoznom, hogy valaki képes lett volna, lenyúlni tőlem és le kellett higgadnom, hogy ne menjek és törjem be a barátod képét.
-És inkább hagytad, hogy végigbőgjem az éjszakát és azon aggódjak, hogy hogy bírom majd feldolgozni a szakítást, hát ez igazán kedves.-durciztam be egy kicsit
-Te mit tettél volna a helyemben?-kérdezte

a vallomás

-Hát az úgy történt, hogy mikor felugrottam a koncerten a színpadra, hogy lekeverjek egyet Andy-nek, Ashley minden mozdulatomat figyelemmel kísérte és közben láttam, hogy a seggem stírölte, majd miután leléptünk, folytatódtak a napok, de egyik nap bejelölt ismerősének és beszélgettünk és beszélgettünk, néhányszor találkoztunk és ma randira hívott.-hadarta el barátnőm az egész love storyt, de megértettem a lényeget

-wááááááááááááááááá Shin el sem hiszem! Végre valaki elcsavarja a fejed! Ne szúrd el, ne verd meg és ne oltsd le mindenért! Értettem?-néztem rá felvont szemöldökkel

-Igen is kapitány!-nekem meg eszembe jutott Spongyabob és énekelni kezdtem.

https://www.youtube.com/watch?v=w3Cy8NT_Aho

-Idióta! Na, de most mihez kezdesz?-komolyodott el Shin

-Add ide a telefonom kérlek!

-Oké, de miért?-értetlenkedett, de addigra én már csörgettem Andyt. 3-szor kicsöngött, majd meghallottam szerelmem boldog hangját,ami miatt össze szorult a gyomrom

-El kell mondanom valamit.

-Baj van?

-Ezt majd Te eldöntöd!-nyögtem ki nagy nehezen

- ne ijesztgess Dixie! Kezdek ideges lenni.-komorodott el Andy

-Gyere át és elmondok mindent, ezt így telefonba nem lehet.-majd leraktam a telefont

fél óra múlva

Shin felment a szobájába, nem akartam, hogy elmenjen, mivel tartottam Andy reakciójától.Miközben gondolkodtam, hogy is kéne adagolnom a dolgokat, csöngettek. Az ajtóhoz szaladtam és kinyitottam, ahol Andy várt idegesen.

-Gyere beljebb!-engedtem be az ajtón,majd becsuktam az ajtót, hogy ne jöjjön be a hideg

-Mi történt?

-Röviden: délután Adam átjött, bevalotta, hogy szerelmes beém, majd miután megcsókolt, én elmondtam neki, hogy téged szeretlek és nem tehetem ezt veled, majd elment-mondtam el egy szuszra az egészet.

-Értem.-jelentette ki majd hátat fordított és elment én pedig összetörve a földre rogytam és sírni kezdtem, mert elhagyott az egyik legjobb barátom és a psi,akibe szerelmes voltam. Shin lejött, mert már sokáig voltam lent és,amint látta, hogy rossz állapotban vagyok, odarohant hozzám, majd felkísért a szobámba. Egész éjjel forgolódtam, majd nagy nehezen, olyan hajnali fél 4 körül elaludtam. Nem tudtam mi lesz ezek után, abban teljesen biztos voltam, hogy Andy szakítani fog velem, nem s keresem addig, majd ő eljön és elmondja.

Másnap reggel valaki ébresztgetett, majd mikor kinyitottam a szemeim és megfordultam, sikítást hallottam.....

-Döntöttem.....-néztem bele szemeibe,amik reménykedve figyeltek, de össze kellett törnöm legjobb barátom szívét.
-Adam évek óta te vagy a legjobb barátom és volt egy idő,amikor úgy éreztem szeretlek és most bevallod, hogy szerelmes vagy belém, pont akkor,amikor végre boldog vagyok, ne haragudj rám, de én Andyt szeretem és vele most nagyon boldog vagyok. És tudom, hogy ezek után már nem lehetünk olyan jóban, mint ezelőtt, de meg kell értened, hogy most végre teljesült a nagy álmom és a nagy szerelmem viszont szeret.-és miközben mondtam naki az igazságot, folytak a könnyeim, mivel tudtam, hogy elveszítettem az egyik legjobb barátom,aki nagyon sokat jelentett nekem.
-Értem és sajnálom, hogy bezavartam! Előbb is léphettem volna.-majd hátat fordított és elment....
Miután Adam kilépett a bejárati ajtó és valószínűleg az életemből is sírva tárcsáztam Shint, hogy csináljunk valamit,ami eltereli a gondolataimat az Adam-Andy ügyről.Miután 4-szer kicsöngött a mobilom , drága barátnőm méltóztatott felvenni.
-Szia Dixie! Mi a baj? Hallom, hogy sírsz!Mi történt?-bombázott a kérdéseivel.
-Itt volt Adam. Bevalotta, hogy szeret. De én Andyt szeretem Gyere át! Szükségem van Rád!-mondtam el tőmondatokban a problémám, mert csak így tudtam beszélni.
-5 perc és ott vagyok!-majd lecsapta a telefont. Miközben vártam, elővettem egy üveg whiskeyt és jó nagyokat húztam belőle. Egyszer csak kivágódott a bejárati ajtó és Shin törtetett be rajta.
-Mi történt és mi az a kezedben? Tedd le!.kiabált rám.
-Nem! Ez az enyém! Megérdemlem, hogy alkoholmérgezést kapjak, mert egy önző, álomvilágban élő hülye picsa vagyok Shin és elvesztettem Adamet-húztam meg újra és újra a Jack Daniels-es üveget.
-De mi történt? Meséld már el!-lt le mellém és meghúzta ő is az üveget.
-Összejöttem Andy-vel, itt volt egész délután és nagyon jól éreztük magunkat. Egyszer csak csörgött a mobilom és Adam volt az, hogy átjönne valamikor, hogy ráérek-e. Mondom jöjjön át fél 4 után ráérek. 4-re átjött, elmondta, hogy szerelmes belém, majd megcsókolt, de én elmondtam, hogy szerelmes vagyok Andybe és nem akarom elhagyni, majd elment és szerintem végleg.
-Baszki! Ez szívás csajszi! Na de várj! te összejöttél Andyvel?-rátapintott ismét a lényegre
-Igen ma átjött, először viszakoztam, de végül összejöttünk-és kittam az utolsó korty whiskeyt is az üvegből és nyugodtan mondhatom, hogy berúgtam XD
-Hát és én még azt hittem, hogy az lesz a nap híre, hogy Ashley randizni hívott....
-Mi van? Mielőtt elkezdenéd mesélni, hozz még piát, van a kamrában még egy üveg vodka-majd miután eltántorgott a konyháig és visszatért az oroszok pálinkájával.
-Na nyújtsd ide és meséld el, hogy mi van Ashley-vel és hogy kavarodtatok ti össze?-néztem rá felnőttesen
Hát az úgy kezdődött, hogy....

telefon

-Mit akarsz tőlem Andy? -néztem rá felvont szemöldökkel
-Nem mit, hanem Téged!-mondta halálos nyugalommal
-Hogyne! Most szakítottál Juliettel 3? vagy 4? év együttlét után és te máris továbbléptél mi? Ne nézz hülyének kérlek!-néztem rá könyörögve
-Egyáltalán nem nézlek hülyének, Juliettel már nagyon nem viseltük el egymást és ezt az is bizonyította, hogy az egyik hangmérnökkel találtam rá az ágyban. Megfogtál azon a koncerten a viselkedéseddel, ahogy megcsókoltál és, hogy nem érdekelt, hogy én sztár vagyok és simán megmondtad a véleményed nekem és nem kerteltél és most meg foglak csókolni!- nézett a szemembe én meg csak utána eszméltem rá mit mondott
-Várj! Mi?-de már késő volt, ajkai az ajkaimhoz értek. Lassan felfogtam mi történt és visszacsókoltam.Lassan váltunk szét és amikor a szemébe néztem megnyugodtam.
-Na, akkor leszel a barátnőm?-nézett le rám reménykedve.
-Igenen kívül tudnék erre mást mondani?-röhögtem
-Nem!-nevetett
-Nemet?-gondolkodtam el, mire ő megijedt
-Mármint nem tudsz igenen kívül mit mondani!-esett kétségbe. Én meg nem bírtam tovább, elröhögtem magam
-Nem hiszem el, hogy bevetted! Amilyen képet vágtál!-a könnyeim folytak le az arcomon, de egyből lefagyott a mosolyom,amikor megláttam az arcát
-Szóval szórakoztál velem?-nézett rám dühösen, de láttam a mosolyt bújkálni az ajkain, így tudtam, hogy futnom kell
-Na gyere csak ide! -indult meg felém gyors léptekkel
-Ne, kérlek Andy csak vicceltem.Bocsánat! De most komolyan!-könyörögtem neki, de közben röhögtem
-Egy feltétellel nem csikizlek halálra!-ölelt magához
-Bármit megteszek!-puszilgattam meg az arcát
-Kérek egy csókot!-és már két kezébe fogta vörös fejemet, míg én csak álltam és már majdnem megcsókolt,amikor az ujjaimat a szájára tapasztottam és elmosolyodtam.
-Nanana Andy! Nem adom könnyen magam!-de végül nyomtam egy gyors csókot Andy szájára.
-Ez nem ér! Én rendes csókot kértem, de így kénytelen vagyok megcsikizni téged,szóval FUSS!-és szaladni kezdett felém én hátraarccal futottam az udvarra, ahol végül beleugrottam a medencébe.
-Na ne már. Inkább a medence,minthogy megcsikizzelek?-sokkolt le
-Hát így jártál.
-Nem biztos!-azzal fogta és beleugrott a vízbe mellém, aminek köszönhetően beterített a víz
-Te idióta, full vizes lett a hajam!_ sírva röhögte
-Most röhögsz vagy sírsz vagy mi van?
-Nem tudom!-majd átöleltem és megcsókoltam rendesen. Nagyon nem akartuk elengedni egymást, de a mobilom közbeszólt. Kiszálltam a medencéből, majd befutottam a telefonért,amin Adam neve villogot.


-Hello Adam!Mizu?-és levakarhatatlan vigyor ült ki a fejemre
-Semmi érdekes. Délután beugranék. Ráérsz? Beszélnünk kell!-mivel éreztem, hogy fontos nem mondhattam nemet.
-Persze gyere nyugodtan! fél 4 után ráérek,akkor jó?
-Tökéletes, akkor 4-re odamegyek. Puszi.-miután letette gyorsan visszaszaladtam Andyhez és együtt töltöttünk még kb. 2 órát, majd elment és én felöltöztem valami normális cuccba.

Pontban 4-kor csöngettek.Kinyitottam a bejárati ajtót és szembe találtam magam egy mosolygós Adammel.
-Gyere be! Miről szerettél volna beszélni?-néztem rá kíváncsian
-Öhm..igen. El akarok mondani valami fontosat.-komolyodott el, ami miatt kezdtem rosszul érezni magam Adam közelebb jött és megállt velem szembe.
-Nem tudom, hogyan, de valahogy mindenki észreveszi, mit érzek irántad, csak te nem. Dixie én már nagyon régóta szeretlek.
-Én is szeretlek Adam, hisz legjobb barátok vagyunk.- de ő nem mosolygott
-Nem, Dixie! Hogyan mondjam el? Na jó, csak kibököm! Dixie Peterson én szerelmes vagyok beeléd és szeretném ha a barátnőm lennél.-én abban a pillanatban lesokkoltam és nem tudtam, mit tegyek. Hiszen én összejöttem Andyvel és szeretem őt, de közben eleinte nekem is tetszett Adam és sokszor elgondolkodtam kettőnkön.
-Adam nem, kérlek ne!-kezdtem könnyezni
Dix, mi a baj? Kérlek ne sírj!
-Adam, nemrég jöttem össze Andyvel és most azt mondod, hogy szeretsz.Erre most nem tudokmit mondani.-
-Nem is kell.-majd közelebb jött, két kezébe vette arcomat és ajkait az enyéimre tapasztotta és én nem tudtam ellenállni, pedig tudtam, hogy ezt nem tehetem Andyvel. Lassan eltoltam magamtól Adamet, miközben mosolyogtam.
-Döntöttem...

Szeretlek

Miután Andy elment összezuhantam. Etűnődtem azon, hogy vajon miért élek? Milyen ember vagyok? Majdnem tönkretettem kedvenc énekesem kapcsolatát, elüldöztem a legjobb barátom magam mellől, majd miután segíteni akart az akit szeretek, elüldöztem, mert a saját boldogságomat fontosabbnak tartottam. Ezek után eldöntöttem, hogy nekem semmi keresnivalóm ezen a Földön, mivel úgysem hiányoznék senkinek, így hát felmentem a fürdőszobába, elővettem a dugipengéimet, majd visszavonultam a kanapéra a nappali közepére. Elkezdtem egyenletes csíkokat vagdosni a csuklómon.Egyre több csík éktelenkedett már a kezemen,amikor az egyik vágás túl mélyre sikeredett és a vér elkezdett egyre jobban csordogálni belőle. Csak néztem a piros folyadékot és egyre jobban álmosodtam,amikor Andy visszajött.
-Idefigyelj! Nem hagyom, hogy te dönts arról, hogy találkozzunk vagy sem! Mert én akarok még veled találkozni, mert nagyon tetszel nekem, szóval addig maradok,ameddig.... Úristen! Mit csináltál magaddal?
-Oh, ez?Semmiség! Csak kiengedtem a gőzt.-kacagtam fel
-Kiengedted a gőzt? Kiengedted a gőzt? De ez kurvára vérzik!-esett kétségbe Andy
-Ja egy kicsit.-rántottam vállat
-Hívom a mentőket.-mondta határozottan
-Eszedbe ne jusson!-kaptam rá könyörögve a tekintetem
-De hogy segítsek?
-A fürdőben a polcokon van elsősegélydoboz, hozd le, van benne minden,ami kell.-néztem rá vigyorogva
-Te min mosolyogsz?
-Olyan szép szemeid vannak!-ásítottam
-Na jó! Sietek.-rohant fel, én addig már kezdtem lecsukni a szemeim.
-Dixie kelj fe! Hallod?-rázogatott valaki
-Minek?
-Mert szeretlek és szükségem van rád te bolond lány!-hallottam könyörgő hagját
-Kérlek, legalább ne hazudj!-köhögtem fel
-Szakítottam Juliettel-jelentette ki
-Hát te hülye vagy!-röhögtem fel, majd éreztem, ahogy a fertőtlenítő csípi a sebeim
-ÁÁÁÁ! Ez kibaszottul csíp!-síkítottam fel
-Mindjárt elmúlik.-majd bekötötte gézzel és adott rá egy gyógypuszit.-Így ni! Így biztosan meggyógyul.-és amikor kinyitottam a szemem , egy aggódó, gyönyörű, kék szempár nézett rám
-Meghaltam?-pislogtam álmosan-Biztosan, mert különben mit keres itt Andy kibaszott Sexy Biersack?Na jó keressünk ismerősöket!-tápászkodtam volna fel, ha nem nyom vissza egy kéz.
-Nem haltál meg, mert megmentettelek! És milyen vagyok? -mosolygott rám
-Na ,de most komolyan! Miért jöttél vissza?-vártam választ  kérdésemre
-Mire emlékszel?-nekem szentelte figyelmét
-öhm..."Idefigyelj! Nem hagyom, hogy te dönts arról, hogy találkozzunk vagy sem! Mert én akarok még veled találkozni, mert nagyon tetszel nekem, szóval addig maradok,ameddig.... Úristen! Mit csináltál magaddal?" De ezt biztos már csak hallucináltam.-mosolyogtam fel
-Nem, nem képzelted!

Egy baráti csók? és egyváratlan vendég

Miután hazaértem, tárcsáztam Adamet.Szükségem volt valakire, aki megvigasztal és átölel. Háromszor kicsöngött, majd végre felvette.

-Szia Kislány! Na milyen volt a koncert? És Andy?-ahogy a koncertet kérdezte könnyezni kezdtem, de,ahogy kimondta Andy nevét bőgni kezdtem.
-Adam gyerbreh áth léccíves! Szükséghem vbrahn rádh.-nyökögtem érthetetlenül.
-Úristen! Mi történt? Máris indulok! 5 perc és ott vagyok.-majd letette és én ottmaradtam a földön ülve egy doboz zsepi és a plüss Yodám társaságában.

Nem tudom mennyi idő telhetett el, de egyszer csak éreztem két ölelő kart és Adam csokis Axe illatát. Valahogy a karjaiban megnyugodtam és ez furcsa volt nekem, mert "Miért érzem jól magam a legjobb barátom karjaiban? És miért nem szeretném, hogy elengedjen?" Ezek a gondolatok jártak a fejemben,amikor Adam szembe fordított magával és az állam alá nyúlt, ami által én a szemeibe néztem.Arca egyre közeledett,amikor hirtelen megállt, a szemeimbe nézett, hogy én is akarom-e és én,akkor hirtelen elkaptam a fejem, mert nem akarom tönkretenni a barátságunkat.
-Ne haragudj Adam, de ez így...
-Tudom, én voltam hülye és sajnálom! Most mennem kell, még be kell otthonra vásárolnom.
-Szia!-intettem neki elszégyellve magam,majd kilépett az ajtón és tudtam, hogy ma mindent elszúrtam.
Reggel

Nem volt kedvem felkelni, Shin óvónősegédként dolgozik és nem volt otthon, Adamet nem mertem felhívni a tegnapi után ciki lett volna, így hát egy gyors zuhany után benyomtam a HIFIT, betettem egy BVB albumot  és takarítani kezdtem. Miközben nagyban énekelem meg kiabáltam a kedvenc számaimat, csöngettek. Nem tudom ki volt az, de megzavart az éneklés közben. Kitáncoltam a bejárati ajtóhoz és feltéptem, majd kiabáltam, hogy: I don't owe you anything,You'll only die a dream forgotten és közben észrevettem, hogy Andy Biersack áll az ajtóban és mosolyog, mint egy tejbetök.
-Te mit szeretnél itt? És, hogy találtál ide? Figyelj! Nincs kedvem a fejmosáshoz és nem akarok megint bőgni, szóval ha hátatfordítasz, el is indulhatsz.- csaptam volna be az ajtót, ha a lábával nem támasztja ki és jön be.
-Besszélnünk kell!!-szólalt meg mögöttem.
-Mi az, hogy kell? Na jó mekkora csokrot szeretnél Julietnek bocsánatkérés képpen?
-Mi van?
-Gondolom behisztizett, te most futsz hozzá jó kiskutya módjára bocsánatot kérni és kell egy csokor virág. Szóval mennyi lesz? 300 dollár elég?
-Nem ezért jöttem ide. Beszélnünk kell arról, ami a színpadon történt.

Nekünk-mutattam kettőnkre-nem KELL semmiről sem beszélnünk és ha most nem haragszol szeretném befejezni a takarítást
-Meg szeretném kérni Juliet kezét
-Csodálatos! Gyűrűre nincs pénzem, szóval sztorno, mit szeretnél tőlem?-kezdtem már nyavalyogni, nagyon nem volt kedvem vele beszélgetni és zavarban is voltam előtte, mivel csak egy otthoni melegítőszett volt rajtam



-Mi? Nem tőled akarok pénzt kérni, szerintem is nekem több van,mint neked.Na szóval szeretném, ha beszélnél Juliettel és elmondanád Neki, hogy nincs közöttünk semmi az égvilágon.
-Te megvesztél? Rá van írva esetleg a homlokomra, hogy HÜLYE vagyok?
-Nem, de ennyit megtehetnél, miután majdnem szakítottunk miattad
-Add ide a telefonod!- lassan előhalászta, majd én gyorsan kikaptam a kezéből, beírtam Juliet számát a mobilomba, majd vissszaadtam Őnagysága Iphone-ját.
-Jó most már mehetsz! Pápá.-és az ajtó felé terelgettem.
-ÁÁ nincs kedvem! Inkább maradok még egy kicsit. Segítek takarítani, mivel nem haladsz vele olyan gyorsan.-villantotta rám 1000 wattos cuki mosolyát, de már bennem felment a pumpa
-Na takarodj, de nagyon gyorsan a lakásomból. És mi az, hogy nem haladok, már rég kész lennék, ha nem toltad volna ide a képed!-kiabáltam vele, de ez nem volt jó ötlet, mivel stresszes lettem és nálam ez úgy jön ki, hogy rosszul leszek a pulzusom az egekbe szökik és rendszerint összeesek és most is így történt volna, ha valaki el nem kap.
-HÉHÉHÉ! Jól vagy?-nézett rám kétségbe esetten.
-Pazarul! Ez már megszokott, nyugi, jól vagyok!-néztem rá és olyat láttam,hogy azt hittem káprázik a szemem, Meg mernék esküdni, hogy Andy aggódott értem.
-Hogy érted, hogy megszokott?-nézett rám értetlenül
-Úgy, hogy ez történik ha felstresszelnek vagy izgalomba kerülök vagy megbántanak.-vontam vállat
-De remélem tudod, hogy ez nem egészséges? Egyáltalán,akkor miért jöttél el a koncertre,ha tudtad, hogy bármikor összeeshetsz?Főleg,amikor az a Bizonyos dolog történt.-nézett rám úgy,mint egy elmebetegre.
-Ne nézz rám így jó? Nem történt semmi, jól vagyok, csak utána bőgni volt szar, de téged ne zavarjon, hogy mi van velem, rendben? -húztam fel ismét magam
-Hé csak nyugi mert megint rosszul leszel.-felültetett a kanapéra. Én előhalásztam a mobilom, tácsáztam Juliet számát és vártam,amíg kicsöng.Andy nem értette, hogy mit csinálok.
-Halló? Itt Juliet Simms!
-Helló Juliet! Dixie Peterson vagyok,a lány,aki megcsókolta Andyt a színpadon.-húú kimondtam, na ezután jön lehet a neheze
-Mit akarsz?
-Csak azt szeretném mondani, hogy ne haragudj Andyre, mert ő nem tehetett semmiről, én csókoltam meg őt, még akkor is azt mondta, hogy téged szeret, szóval kérlek ne haragudj rá!-fújtam ki magam.
-Amúgy ilyenkor a rajongók mit gondolnak? Mármint, tudják, hogy az áhított srác foglalt, de mégis rányomultál.Ez annyira szánalmas.-kezdtem felhúzni magam, mert én itt segítek pont megmenteni a kapcsolatát,erre leszánalmasoz. Kezdtem fújtatni, Andy rátette a kezét a lábamra nyugtatásképpen
-Jó! Igazad van, bocs! Ezen már nem tudok változtatni, csak annyit akartam, hogy ne haragudj Andyre az én hibám miatt,mert tudom, hogy ez hatalmas tévedés volt.Közben láttam, hogy Andy összerándult.
Hát jó! Elfelejtem ezt az egészet és Andyre sem haragszom. Csáó!
-Hali-tettem le a mobilt megkönnyebbülten.
-Jó! Elintézve. Légy boldog és most tűnj innen kérlek!-kaptam felé a fejem.
-Mi?-nézett rám értetlenül
-Menj el légyszíves! Két nap alatt már másodszorra mondják rám, hogy szánalmas vagyok és ezt ne aggódjatok tudom magamról, nem kell emlékeztetni rá. Megígérem több koncertetekre nem megyek el, csak kérlek menj el innen és ne gyere többet ide.
-De most mit tettem?-szomorodott el
-Andy elfáradtam ez alatt a 2 nap alatt, mivel elég eseménydús volt. Nagykorú lettem, kaptam 2 koncertjegyet barátnőmtől, a legjobb barátomtól kaptam egy gyönyörű nyakláncot és félek, hogy többet érzek iránta, de itt vagy te,akit már régóta szeretek, de ez biztos csak ilyen átlag rajongó szerelem, bár ki tudja? ha képes voltam neked felhívni a barátnődet, hogy ne haragudjon Rád.Na szóval most menj, könnyebülj meg, hogy nem haragszik rád, kérd meg a kezét, házasodjatok össze, legyen sok apró Biersack és éljetek boldogan.-végeztem mondandómmal.
-Nem teheted!-nézett rám meggyőzötten Andy
-Mármint mit?-most miről beszélünk?
-Nemhogy még egy koncertünkre eljössz, de a következőn is ott leszel a VIP szektorban.-mondta ellentmondást nem tűrően.
-Andy én ezen nem akarok veszekedni!
-Nem veszekszünk, mert megfogadod,amit mondtam!
-Na menj már el végre!
-Most mi van?
-Az, hogy, megint csak bántasz! Nem akarok elmenni, nem akarom látni a boldog fejedet, se Julietét és lehet, hogy önző rajongó vagyok, de tudod mit? Szarok rá! Mindig én vagyok,aki mindent megtesz másért, még ha az nekem rossz is, de itt most vége! Belefáradtam, szóval tudod merre van az ajtó!-mutattam a kijárat felé.

A készülődés és a koncert előtti pillanatok

Másnap:
Délelőtt 10-kor keltünk Shinnel.Azonnal felpattantam és elfoglaltam a fürdőt.Miután végeztem felvettem az otthoni szettem



A sapit most nem vettem fel, mert otthonra nem láttam értelmét.Miután Shin elkészült nekiálltunk az ebéd készítésének,ami spagetti lett. Miután elkészültünk az aznapi ebéddel, megbeszéltük kaja közben, hogy mikor kezdünk el készülődni és, hogy mikor indulunk.Pár óra múlva egy gyors zuhany után a gardróbomhoz trappoltam, majd körülnéztem mit vehetnék fel?
Hosszas keresgélés után egy fekete koktélruhára esett a választásom, melynek a mellrész felső ívét szegecsek díszítették, mellé egy fekete tornacsukát vettem fel,hogy sokáig tudjak ugrálni.

Shin lazábbra vette a figurát:







Miután elkészültünk, ránéztünk az órára,ami már 3/4-ed 6-ot mutatott,ami azt jelentette, ideje elindulni, mivel gyalog megyünk és a Central Park körülbelül fél óra sétára van tőlünk és jó helyre akartunk állni, hogy élvezhessük a banda játékát. Gyorsan még bedobáltam a fontosabb dolgaimat egy kisebb táskába,majd elindultunk.

Amikor odaértünk már csak a közönség sorainak közepére tudtunk betolakodni, de tökéletes helyet találtunk.Ráláttunk teljesen a színpadra és közel voltunk a dedikálás helyszínéhez is. A tömeg már teljesen fel volt dobódva és várták a banda érkezését.